Művészet van benned!

A mai világban talán az egyik legvitatottabb téma, hogy mi az, ami művészetnek számít és mi nem sorolható egyáltalán a művészetek egyetlen ágába sem. Rengeteg az érv és ellenérv, és valahol mindig elsiklik a dolog azon triviális kérdés felett, hogy ki az, akit művésznek nevezhetünk és tekinthetjük e alkotását művészetnek.

A művészet mindenkié?

Ezen állításnak ellent mondani látszik, hogy a művészet sokszínűsége ellenére nagyon szűk az a réteg, akit művészként elismernek, és alkotásaira, munkásságára művészetként tekintenek. Az elismert és felkapott művészet mindössze töredéke, azon megszületett művészeti alkotásoknak, amit nap mint nap életre hívnak a képzőművészet égisze alatt.

Mi is valójában a művészet?

Bárhol is kutattunk ezzel a témával kapcsolatban, csak homályos, a művészet lényegét ritkán érintő megfogalmazásokkal, egyéin véleményekkel találkoztunk. Jó nevű filozófusaink is sok érdekes és néha elgondolkodtató leírásokat adtak a művészet mibenlétével kapcsolatban, de természetesen ezek is rendkívül szubjektívek, az adott művészet egyénre gyakorolt benyomásainak tekintetében.

Valószínűleg sosem fogunk egyértelmű, objektív meghatározást találni a művészet meghatározására.

Létezhet-e művészet művész nélkül?

Szintén nem találtunk olyan leírást ahol a művészet és művész valódi kapcsolata megvilágítást nyert volna. Alkalmasint találkozunk olyan leírásokkal is, melyek a művészet kifejeződési formáját tekintve a “valóság visszatükrözésének”, titulálta a művész látásmódján átszűrve.

Nem kívánunk pálcát törni sem az egyik sem a másik oldal felett, egy másik nézőpontból szeretnénk rávilágítani arra, mi az, ami válasz lehet erre a kérdésre.

Művészet: út vagy cél?

Érdekes, hogy ma már a művészet inkább a szűkebb, esztétikai értelemben vett alkotásokra használt terminussá vált, kezd eltávolodni magától a folyamattól, és függetlenedni látszik magától a művésztől is.

Bár a művészet és művész kapcsolta teljesen evidensnek tűnik, érdemes megvizsgálni azon feltevést, miszerint a kettő nem különbözik egymástól, s bár különböző megnevezéseket használunk rá, valójában egy és ugyan az a kettő. A művészetet nem megnyilvánulásként és nem  végtermék minősítéseként használva, egy másik nézőpontba helyezkedve érdekes képet kaphatunk a művészet és a művész kapcsolatáról.

Tekintsünk egy kicsit másképpen erre:

Amennyiben a művészet az út és a műalkotás csak a cél, ebben az esetben jelentősen felértékelődik annak szerepe, aki az utat járja.

Az út valójában egy bennünk végig haladó reakció és akció folyamat és annak kifejeződési formája a művészet esetében. Ha nem az a lényeg merre járunk mit csinálunk, hanem az, hogy milyen módon és mennyire képes növelni érzelmi, értelmi gazdagságunkat, milyen megélésekkel emel minket, akkor a művészet innentől kezdve a belső épülésünk folyamatává válik és nem vonatkoztatható el tőlünk. Mi több az út végigjárása lényegesebben fontosabbá válik, mint maga  cél, jelen kontextusban a műalkotás.